SAJTÓKÖZLEMÉNY
EUIPO: az európaiak tisztán látják a szellemitulajdon-jogok fontosságát
Az EU-ban a fogyasztók összesen 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket a 2020. júniusát megelőző egy évben, de legtöbbjük felhagyna ezzel a tevékenységgel, amennyiben megfizethető áron juthatna hozzá az eredeti termékhez. Uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) idei kutatásából.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2013. és 2017. után idén ismét megvizsgálta az európai fogyasztók hamistáshoz fűződő attitűdjét. A kutatásból kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 5 százaléka vásárolt szándékosan hamisított termékeket 2019. és 2020. júniusa között, valamint 8 százalékuk vállalta, hogy tudatosan illegális forrásokon keresztül jutott el online tartalomhoz ugyanebben az időszakban.
Bíztató eredmény, hogy az európaiak 80 százaléka általában helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat. Ebben a kategóriában a legerősebben a lengyelek teljesítettek (91 százalék), a legkevésbé tudatosnak a máltaiak bizonyultak (32 százalék), a magyaroknak pedig 75 százaléka tisztában van ezen jogok fontosságával. A felmérés rámutat arra is, hogy összefüggés áll fenn a jogszerűtlen tartalmakat és a hamisított termék vásárlását támogató fogyasztói magatartás között, ugyanis az illegális online tartalom mellett döntők közel harmada (30 százaléka) vásárolt hamisított termékeket is.
„A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy minél többen tisztában legyenek a szellemi tulajdon jelentőségével. Ez a mostani egy bíztató eredmény, hiszen azt jelenti, hogy a vásárlások során kevesebben szereznek be hamisítványokat vagy ritkábban vesznek igénybe illegális online forrásokat a tartalomfogyasztás során.” – emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese. Hozzátette: bár a lakosság jelentős hányada értelmezi helyesen ezeket a jogokat, ez az érték 5 százalékkal elmarad az EU-s átlagtól. Hasznos visszajelzés számunkra ez a kutatás, hiszen rámutat arra, hogy nem volt eredménytelen az eddigi munkánk, de folytatnunk kell a szemléletformást a lakosság körében.
A mind a 27 uniós tagállam adatait elemző kutatás a lakosok online tartalmakhoz fűződő magatartást is vizsgálta. Az elemzés rávilágít, hogy az európaiak majdnem fele (42 százaléka) fizetett azért 2019. és 2020. júniusa között, hogy legális online felületeken keresztül szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat töltsön le, vagy streameljen. Rendkívüli emelkedés figyelhető meg ennek kapcsán 2017-hez viszonyítva, ugyanis összesen 17 százalékponttal emelkedett ez az arány. Összességében a megkérdezett európaiak háromnegyede szerint javult a legálisan elérhető online tartalmak minősége, 89 százalékuk pedig szívesebben választaná a törvényes letöltést vagy streamelést, amennyiben az ár elfogadhatóbb lenne. A kutatás szerint a magyarok 35 százaléka fizetett a vizsgált időszakban legális online szolgáltatásért, ami összevetve a 2017-es adatokkal, 18 százalékpontos emelkedést mutat.
Hasonló eredményekre jutott a HENT és a Tárki tavaszi közös kutatásuk során, amelyben a magyar fiatalok (18 és 26 év közöttiek) digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásait vizsgálták. Felmérésükből kiderült, hogy 2017-hez viszonyítva jelentősen kevesebben töltenek le zenét és filmet illegális online felületekről a fiatal felnőttek. A csökkenés hátterében a streaming-, és előfizetéses szolgáltatások térnyerése állhat: a fiatalok 31 százaléka dönt legális streaming felület mellett zenehallgatáskor, illetve 34 százalékuk választja az előfizetéses szolgáltatásokat filmnézéshez.
A közel 27 ezer fős (25 636 fő) mintával dolgozó kutatásból kiderült, a fiatalok nagyobb valószínűséggel vallják be, hogy hamisított árukat vásároltak, vagy jogszerűtlen online tartalomhoz jutottak hozzá. A 15 és 24 év közöttiek 10 százaléka elismerte, hogy tudatosan vásárolt hamis árukat az 2020. júniusát megelőző egy évben, 23 százalékuk pedig azt mondta, hogy szándékosan jutottak hozzá olyan tartalomhoz, amely illegális forrásból származott.
A felmérés azt is vizsgálta, mi késztetné az EU lakosokat arra, hogy felhagyjanak az illegális forrásból származó árucikkek vásárlásával. Azoknak, akik a vizsgált időszakban vásároltak ilyen terméket, több mint fele (52 százaléka) az eredeti termék megfizethetőségét jelölte meg motiváló tényezőként. A kérdés kapcsán jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamok között: míg a románok 94, a lengyelek 93 százaléka ért egyet a fenti állítással, addig a máltaiak csupán 27, a belgák és magyarok 32 százaléka vélekedik így.
A teljes kutatás ide kattintva érhető el angol nyelven.